Zsongás…
2011 szeptember 3. | Szerző: lelektivornya
Nagyon régen írtam már, mentségemre legyen mondva, hogy rengeteg dolog történt az elmúlt hetekben. Az egyik, hogy megismertem valakit, akire azt hiszem már nagyon régóta várok… pár éve összeírtam magamnak, milyen férfira vágyom, milyen személyiségjegyekkel kell rendelkeznie, és most úgy érzem végre betoppant az életembe egy olyan férfi, aki a legjobban megfelel ennek a követelményrendszernek… magam sem hittem, hogy valaha találok egy ilyen fickót, de úgy tűnik sikerült, és megérte ennyit szenvedni…
Aztán – talán a nagy boldogságnak köszönhetően, de – hízásnak indultam és egy kedves kollégám érzékeltette velem, hogy látja, hogy terhes vagyok… annyira sértésnek vettem, hogy most a 7végén léböjtkúrát tartok és voltam már a héten 2szer futni a Margiszigeten. Tisztában vagyok vele, hogy felszedtem 5 kilót idén, de hogy terhesnek nézek ki, az erős túlzás, úgy gondolom… Sebaj, legalább észbekaptam, 2-3 hét alatt visszanyerem régi alakomat és nem fogok azon parázni, hogy ha felbukkan az a kedves szókimondó kolléga, akkor keményen behúzzam a hasam…
Visszatérve a Hercegre: azzal, hogy találkoztunk, teljesen új dimenziók tárultak fel előttem, s előtte is. Gyakorlatilag 5-6 hete vagyunk együtt, de már most vannak közös céljaink, és teljesen be vagyok zsongva, mert alig várom, hogy belevágjunk… persze erről még korai lenne írnom, még nagyon sok dolgot meg kell teremtenünk ahhoz, hogy a feltételek alkalmasak legyenek a terveinkhez. Mégis úgy érzem: örömmel és lelkesedéssel nézek elébe az elkövetkezendő fél évnek, mert mindent magam miatt, Érte és Értünk fogok tenni, mert tudom, hogy csak így érdemes élni: célokkal, tervekkel, s ha van kivel és kiért megvalósítani őket, akkor az ember már megkapta azokat az erőforrásokat, amelyekből bármit elérhet, amit csak kíván… jelenleg így gondolom és tele vagyok optimizmussal, energiával és látom az alagút végén a fényt – sőt, az alagút teljes hosszán a mulatozással egybekötött konfettiszórás is feltűnik lelki szemeim előtt…
Egy másik szerelem sem múlt el bennem, sőt most újra fel szeretném lobbantani a lángjait: az angoltanulást. Szeptember 19-én kezdődik egy 16 hetes középfok feletti tanfolyam, melyen részt fogok venni, s anyait-apait bele fogok adni, úgy ahogy a tavaszi nyelvvizsga-felkészítőbe is. Már befizettem a előleget, a második óráig kell befizetni a fennmaradó összeget, így gyakorlatilag egy próbaórát láthat az ember, bár azt nem hiszem, hogy sokatmondó lesz majd az első óra. Decemberig tartanak az órák heti 2 nap 6tól fél 9-ig. Ezt még az is megfűszerezi, hogy októberre a munkahelyemen jelentkeztem egy 1 hetes intenzív tanfolyamra is, ami reggel 9től délután 4ig tart, úgyhogy azt hiszem elég hatékony lesz a tanulásom időn ősszel. 🙂 Januárban pedig menni fogok felsőfok-felkészítőre, továbbá szeretnék befektetni egy angol anyanyelvű tanárba, ugyanis elterveztem, hogy vagy Cambridge vagy TOEFL nyelvvizsgát fogok tenni tavasszal, ami a 2 legnehezebb, de ezek a legjobb referenciák és ezek mutatják be a legjobban az egyén nyelvtudását.
Úgyhogy zajlik az élet, és örülök, mert most újra vannak céljaim és újra kezdem megtalálni a saját biztonságomat, amit a középfokú nyelvvizsga elérésével átmenetileg elvesztettem…
Valaminek mostmár történnie kellene…
2011 július 26. | Szerző: lelektivornya
Az ember mindig próbálja magát bebiztosítani valamilyen formában, hogy fenntarthassa a harmóniáját…kapaszkodókat, mérföldköveket keresünk az életünk vad erdejében, hogy a káosz ne uralkodjon el lelkünk és agyunk felett…de sajnos elég gyakori, hogy a felhők eltakarják előlünk a napot és csak tapogatózunk a sötétben, küzdve a hazatéréssel…
Azt hiszem jól leírtam hogy érzem most magam legbelül…nem találom a középpontomat, úgy érzem jelenleg nem vagyok egész, amin sürgősen változtatnom kellene, mielőtt felemésztene teljesen…írhatnék konkrétumokat, de nem teszem, elég ha én tudom melyek azok a dolgok, amelyektől kicsit széthullott a lelkem…amiben viszont biztos vagyok, az az, hogy más tetteket kell véghezvinnem, ha változást akarok, mert ha ugyanúgy cselekszem, mint eddig, akkor csakis ugyanazokat az eredményeket érhetem el, mint eddig…
Ma nagynehezen rávettem magam, hogy olyat tegyek, amit még sohasem. Ma telt be a pohár és úgy döntöttem megszegem a saját szabályaimat. Nem mentem el egy megbeszélt találkozóra – az illető korábban nem viselkedett velem megfelelően – és még a telefont is kikapcsoltam. Abszolút nem töltött el izgalommal a dolog, sokkal inkább lelkiismeretfurdalással és félelemmel…más ettől teljesen extázisba került volna, de én nem sokkal a történés után elsírtam magam…
Váratlan fordulatok
2011 július 22. | Szerző: lelektivornya
Biztos voltam benne, hogy a pénzügyi mesterképzésre fognak felvenni, de tegnap, amikor megpillantottam a FELVI-től érkezett sms-t, eléggé kikerekedett a szemem…szociológiára vettek fel, mégpedig nem is a költségtérítésesre, hanem az államira…nagyokat pislogtam és nem értettem, sőt még most sem értem és tuti, valami félreértés van a dologban, hiszen ha jól tudom, a megmaradt 6 állami félévemet csak mesterképzésen tudom hasznosítani, új alapdiplomát nem kezdhetek vele, maximum költségtérítéses képzésben…felmentem a FELVI internetes oldalára utánajárni a dolgoknak s ledöbbenve láttam, hogy a pénzügyi mesterképzési szak, amelyet második helyen jelöltem be, nem is indult…még nem lapoztam fel a felvételi tájékoztatót, de meg fogom nézni, hogy akkor most tényleg állami alapdiploma megléte esetén egy másik állami alapdiplomára is felvehetnek?
Elég nagy káoszt okozott bennem ez az egész, mert meg voltam arról győződve, hogy a szociológiára semmi esélyem bekerülni, és mindenképp a mesterképzésre sikerül bejutnom…ehhez képest teljesen a fordítottja valósult meg…a következő napokban el kell gondolkodnom azon, mit szeretnék. Hogy elkezdjem-e szeptembertől a szociológiát vagy inkább maradjak a már hamarabb kieszelt tervemnél, s feküdjek rá az angolra, hogy tavaszra meglegyen a felsőfokú nyelvvizsgám??? Fontos nekem az angol, nagyon fontos, de úgy gondolom, a kettőt együtt nem bírnám…Viszont megismertem egy lányt, aki pont szociológusnak tanul, így ki fogom kérdezgetni magáról a szakról és a diploma hasznosítási lehetőségeiről. Azt tudom, hogy a piackutatás szempontjából nagyon vonzz ez a szak, de elég bizonytalan vagyok és még nem látom át mi lesz holnap, nem hogy még szeptemberben…Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az élet mintha nem azokat a dolgaimat támogatná, amiket az eszemmel ötlök ki, hanem amit a szívem szeretne és amelyben tényleg érzek örömöt és kihívást, s talán ez az egész történés lehet, hogy egy jel arra, hogy mégis van esélyem kilépni a pénzügyi világ birodalmából és új utakat megismerni…
7végi nyugalom
2011 július 3. | Szerző: lelektivornya
Tegnap szépen lejártunk a lábunkat anyával, reggel 10től este 6ig shoppingoltunk erre-arra. Az egyik centerben vettünk is egy egyencipőt, ami mind a kettőnknek nagyon tetszett – ugyan az övé fehér, az enyém pedig bézs, de a virágminta hasonló. Jó volt nagyon a tegnapi nap – leszámítva az esti rövidzárlatot, amikoris füstölni kezdett a mosógép hosszabbítója…na de erről inkább nem is írok…Ma Eszterrel voltunk pár boltban, és megittunk egy kávét is – elég nagy szégyen, de az elmúlt 2 hétben már 4szer kávéztam, viszont nem szeretnék visszaszokni rá, úgyhogy leállítom magamat sürgősen (pedig annyira, de annyira jól esett 😀 ).
Pénteken vettem egy felsőfokú angol könyvet. Elképesztő, hogy sem az Alexandra, sem a Libri hálózatában nem tudtam megszerezni, de szerencsére végül már a kezemben tarthatom a Líra könyvesbolt jóvoltából. 🙂 Ebből a könyvből pár tétel már megvan, ugyanis a magántanár másolt belőle anno, de gondoltam megveszem, jól jön majd év végén, amikoris elég keményen belevetem magam a tanulásba…szegény magántanárom még nem tudja, hogy le fogom cserélni egy anyanyelvű tanárra, de hamarosan meg fogja tudni…muszáj, mert azzal fejlődhetek a legtöbbet…sőt idén szeptemberben megint van lehetőség a cégen belül is menni angol tanfolyamra, én meg nem zavartattam magam, ismét jelentkeztem 1 hetes intenzívre, amit a közvetlen vezetőm és a felsővezető is támogatott, tehát úgy néz ki, eddig sínen van a dolog. 🙂 Tavaly is jó és hasznos volt, jó volt a társaság is – ráaádásul azóta ugye rengeteget fejlődtem, úgyhogy még nagyobb sikerélményre számíthatok. Már nagyon várom. 🙂
2 hét múlva történni fog valami, amit már szintén nagyon várok, de erről még nem beszélek, legyen meglepetés. 🙂
Elmélkedések…
2011 június 30. | Szerző: lelektivornya
Van úgy, hogy nem mondunk ki dolgokat a másiknak, csak a szemeink beszélnek egymással…van úgy, hogy valami annyira fáj, hogy inkább nem mondunk semmit, hanem csöndben megpróbáljuk újraépíteni lelkünk megroggyant egyensúlyát… van úgy, hogy rázúdítjuk a másikra a dolgainkat, pedig az egyik embert sem építi….van úgy, hogy kifecsegünk számunkra jelentéktelen dolgokat, melyek a másiknak fontos információhalmazként funkcionálnak a megítélésünk kapcsán…s van úgy, hogy ledobjuk az álarcokat, felhagyunk a szerepjátékokkal és áttörjük a lelkek között lévő üvegfalat: elmondunk magunkról valamit, ami számunkra a világot jelenti…
Nehéz megtalálni azt a lelki összhangot, ahol képesek vagyunk a szerepjátékokat sutba dobni és teljesen megnyílni. De van amikor egész rövid idő után is sikerül. Az elmúlt hetekben például megismertem 2 embert, akik kis idő alatt nagyon közel kerültek hozzám, s velük töltöttem (külön-külön) az elmúlt hétvégét. Nagyon különleges és fontos emberek számomra, bár mindkettőtől teljesen mást tanultam, s érdekes, hogy több ismerőssel évek alatt sem tudtam azt a lelki összhangot előteremteni, mint velük.
Sajnos az egyik embert ma elvesztettem. A lelki összhang a múlt horizontjába süllyedt és egy üvegfal került közénk. Fáj, de ezt az üvegfalat nem szeretném áttörni, hisz ehhez két emberre van szükség. De nem bánom, hogy kinyíltam és megmutattam neki milyen vagyok, s megosztottam vele olyasmit, amit másnak még 10 éves ismeretség alatt sem, mert tudom, hogy értékes lélek fogadta be és értékelte a szavaimat…Mindig úgy éreztem, amikor együtt voltunk, hogy a szeszélyes, hóbortos jellemébe általam egy pici stabilitás vegyül, s az én stabil jellemembe pedig egy csöppnyi felhőtlenség, szabadságvágy. Különlegesnek tartottam ezt az érdekes kiegyenlítődést, mert még sosem tapasztaltam ilyet. Tudom, hogy ezt ő is érezte, érzi, csak épp nagyon nehéz kikerülni a pajzs mögül és megnyílni az új, ismeretlen felé, mert kockázatot hordoz magában…De tudom, hogy nemcsak én tanultam tőle az elmúlt hetekben, hanem ő is tőlem, s ezáltal még gazdagabbá vált a lelkivilágunk.
Lehet, hogyha kiadjuk magunkat, sebezhetőbbé válunk, de én azt mondom, meztelen lélekkel lehet csak olyan szintű összhangot találni, ami megszólaltatja a lélek szimfóniazenekarát… Csak akkor találhatjuk meg a szemétdombon az aranykrajcárt, ha eldobjuk a hamis szerepjátékokat és megmutatjuk azt a gyermeket a belsőnk legmélyéről, aki minden hibájával együtt is mosolyt tud csalni az arcokra…ez az egyik legértékesebb dolog az életünkben…
Új célok
2011 június 24. | Szerző: lelektivornya
Sikerült a nyelvvizsgám!!! 🙂 Nagy boldogsággal töltött el, és ennek köszönhetően újfajta lelkesedést tapasztalok magamban. Úgyhogy most, hogy elértem egy célt, jöhet a következő (felsőfok), amit újra el kell terveznem: az időintervallumot, az odavezető utat s az ehhez szükséges belső és külső erőforrásokat. Úgyhogy elkezdtem böngészni a netet angol nyelviskolára vadászva, mert hamarosan szeretnék beiratkozni egy tanfolyamra, illetve anyanyelvű magántanárt keresek. Eléggé megoszlanak a vélemények a nyelviskolákról, én is eddig 2 ismerősömtől 2 teljesen más nyelviskolaajánlást hallottam, tehát elég nehéz a választás. Bár igazából hiszem, hogy nem csak a nyelviskola, a tanár a fontos, hanem főként a tanuló, az, hogy mennyire van önmotivációja, szorgalma. Úgyhogy ezzel foglalkozom jelenleg – a Soulbacchanalt kissé elhanyagoltam most, pedig az is jó kis fejlődési lehetőség, de a hétvégén megpróbálom leforditani a Lélektivornya első bejegyzését, amit megigértem, hogy a Soulbacchanal oldalán megjelentetek majd. Jó kihívás, s remélem élvezetes is lesz.
Egy újabb kihívás…
2011 május 25. | Szerző: lelektivornya
Elindult a bizonyítottan finom, érzelmes magyar márkám angolul is, Soulbacchanal néven:
www.soulbacchanal.wordpress.com
Mindenkit szerettel várok ott is.
Ezt természetesen nem jelenti azt, hogy a Lélektivornya szünetelne, vagy megszűnne. Nincs erről szó, csupán szeretném kipróbálni magam más területen, egy teljesen új kihívással, és nem utolsósorban, szeretném fejleszteni az angoltudásomat is. Vicces, hogy csak most, ennyi idős fejjel jöttem rá, hogy nem csak a magyar nyelvet szeretem, hanem az angolt is. Ezért szeretnék minél több időt ezzel tölteni, szeretném minél jobban és alaposabban megismerni, átlátni az angol nyelv felépítését, s minél több jelzőt beépíteni a szókincsembe, amellyel ugyanolyan szépen körül tudom majd írni az érzéseket, a lélektani folyamatokat, a pillanatfoszlányokat, ahogy itt a Lélektivornyán is sikerült magyarul. Nagyon nagy a lelkesedésem, valósággal feltölt és teljesen új lélekutakat nyit meg előttem most ez a blog. Hát, úgy néz ki, ez most az aktuális szerelmem. 🙂 Remélem még sokáig így lesz! 2 nap, és itt az írásbeli vizsgám, másnap a szóbeli. Ha nem sikerülne sem csüggedek, mert tudom, hogy egy nagy hajtóerejű tervbe vágtam most bele, amivel szórakoztató időt és ezzel együtt kézzelfogható fejlődést nyerek a jövőben.
Közeledő számadás…
2011 május 15. | Szerző: lelektivornya
Normal
0
21
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;}
Pénteken derült ki,
hogy a szóbeli vizsgám az írásbelit követő napon lesz…hát nem örültem neki
túlságosan, mert szerettem volna, ha legalább pár nap eltelik a 3 vizsga
között, hogy mindegyikre tudjak még külön-külön is készülni, de sajnos az élet
keresztülhúzta a számításaimat. De próbálok pozitív maradni és bízni magamban
és az elmúlt hónapok hatékony tanulási módszerében is. Ugyanakkor azt hiszem,
már csak az írásbeli és a szóbeli után fogok tudni blogolni, mert az
elkövetkezendő hetem s főként a 7vége csak az angolról fog szólni…
Egyébként találtam
ismét érdekes tanulmányokat a neten a nyelvtanulás és az önbizalom
kapcsolatáról – természetesen angolul. Még nem volt időm nekiülni, de ahogy
felületesen beleolvastam, láttam, hogy nagyon jó kis olvasmánynak fog
ígérkezni.
Tegnap pedig voltam az Alexandrában, mert
szerettem volna beruházni egy angol regénybe, hogy a szórakoztató olvasással is
fejlesszem az angoltudásomat, ne csak a száraz vizsgafeladatokkal. Pont ezért
szerettem volna olyan irodalmi művet vásárolni, amit magyarul már ismerek és
amely hosszútávon is fenntartja az érdeklődésemet, nem csak egy végigolvasás
erejéig. Ilyen körülmények között találtam rá Coelho Eleven minutes
(Tizenegy Perc) könyvére, melyet az Alexandra netes oldalán nem találtam, de
szerencsémre a könyvesbolt polcain ott kínálták magukat Coelho angol nyelven
megjelent bestsellerjei. A Veronika meg akar halni c. könyvét nem találtam meg
angolul, de ha meglátom, biztos megveszem, mert az az egyik kedvencem tőle – a
cím ellenére egy nagyon ígéretes történetről van szó, erről már írtam egy
korábbi bejegyzésemben.
De mégis úgy érzem, most valóban a Tizenegy
Perc-re van szükségem, úgyis ki vagyok már éhezve a testi és a lelki extázisra,
ez a regény meg ugye pont ezt helyezi előtérbe, ráadásul varázslatos
előadásmódban: valósággal letaglóz a felismerés, hogy a szerelemről való finom,
lágy elmélkedéseket ebben a könyvben nem egy nőtől, hanem egy férfitől
olvashatjuk. Ha egy szóval szeretném összefoglalni a könyvet, akkor csak ennyit
tudnék mondani: alapmű.
Hmm… A könyv megtalálása kapcsán az jutott
eszembe, hogy milyen érdekes is ez: az élet mindig azt sodorja az utunkba,
amire éppen akkor szükségünk van, és nem azt amit akarunk – ahogy a Rolling
Stones is megénekelte egy dalában:
“You
can’t always get what you want
But if you try sometimes you might find
You get what you need.”
Egyébként elterveztem, hogy a jővöben elkezdek
egy másik blogot is, de azt angolul…abban is mindenféle dologról írnék,
arról, ami éppen foglalkoztat, de az angol gyakorlása miatt mégiscsak
kifizetődőbb les
z ez a változtatás. Ez még csak egy képlékeny dolog, ami az
elmúlt fél órában fogalmazódott meg bennem, de már vannak konkrét öteleteim:
például vennék ebből a blogból is nyersanyagot és angolra fordítva, s pár egyéb
gondolatfűszerezéssel gazdagítva jeleníteném meg őket az új blogban. Angol
címötletem még nincs, de lehet maradok a már jól bevált, eminens
lélekfolyamatokat bemutató “márkámnál”, mely angolul a Soulbacchanal
nevet viseli…
Normal
0
21
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;}
LÉLEKPERMET
2011 május 5. | Szerző: lelektivornya
2 évvel ezelőtt, amikor az irodalmi műhely aktív tagja voltam, egyszer csak eszembe jutott, hogy az illatok emléket előcsalogató hatásáról is lehetne kreatívan – és lélektivornya módjára – írni. Akkor percek alatt megírtam egy pár soros verset, de a kreativitás tovább folytatódott: kitaláltam, hogy ebből egy Érzékelések című versfüzért lehetne készíteni, ami egyenként térne ki az 5 érzékre. Meg is valósítottam ám, ugyanakkor valahogy ezt az elsőt tartom eminensnek, ami ugye a szaglás lelki háttérfolyamatára kíván utalni. Ezt most bemutatom itt, a többit csak érdeklődés esetén. 🙂
Érzékelések
I.
Tudattalanul beindult mágneseffektus,
kémia szülte impulzív lüktetés,
levegővel keveredett lélegzetaktus,
tüdőt és érzéket kínzó ölelkezés.
Mohón burjánzó nedvességcseppek,
vággyal teli, fülledt leheletfelhő,
bódítóan édes lélekpermet,
transzcendens hatású részegítő.
Tiltakozó tekintetű, csukott szemek,
éber, s harcra kész ingerületátvivők,
tudatos emléket nem feledő érzékek
sodorják újra a lelki dejavut.
Böjt
2011 szeptember 4. | Szerző: lelektivornya
Oldal ajánlása emailben
X